2018. január 25., csütörtök

Előszó



Kedves Látogatók!


Az alábbi blogot a Pécs8 program kezdeményezése, illetve egy a Pécsi Tudományegyetemen megtartott kurzus nyomán hoztuk létre. Célunk, hogy feltárjuk az egykori igen nagy népszerűségnek örvendő Olympia Vendéglátó Kombinát múltját. 

Megannyi előszót olvastunk már, s ezek többsége bővelkedik az olyan frappáns jelmondatokban, mint Historia est magistra vitae, nekünk azonban nem célunk ilyen bölcsességekkel élni, hiszen a történelem mindenki szerint más, s mindenkinek más a történelme. Valaki szerint ez nem más mint egy narratíva, vagyis történetek összessége, mások szerint pedig egy mozaik, amelybe kötelességünk újabb és újabb darabokat illeszteni. Ennek nyomán igyekeztük a legkülönfélébb mozaikokat (képi források, újságcikkek, személyes beszámolók) alapján rekonstruálni az Olympia múltját és hatását a pécsi bányászok életére.


2018. január 24., szerda

A hosszú életű pécsi Olympia rövid története


Uránváros kialakításának rövid áttekintés
Uránváros még manapság is különleges hangulatot áraszt s nyomot hagy mindazokban, akik a panel- és társasházak rengetege között, a parkok, a játszóterek tengerén át tesznek időutazást a múltba. Az egykor különösen népes városrészben több mint 5700 lakás épült az ötvenes évektől a környéken meginduló uránbányászat következtében. [1] A több mint 200 éves múltra visszatekintő szénbányászattal szemben mindössze 42 évet ölel fel az uránércbányászat históriája. [2] A Bauxit Vállalat fedőnevet viselő Uránbánya 1955-ben kezdte meg működését, majd az 1956-os forradalom következtében Pécsi Uránbánya Vállalatra változtatták nevét. A későbbiekben a tevékenységi körének változásának hatására Mecseki Ércbányászati Vállalatra módosították. [3]


A Pécstől  8-12 km távolságra, nyugatra fekvő bányk dolgozói számára biztosítani kellett a lakhatást. A lakótelep kialakítására Pécs nyugati részén, az egykori repülőtér területén és az akkor még beépítetlen zöld övezetben került sor, A mintegy 100 hektárnyi területen 5-6 ezer lakás épült, amelyhez a fedezetet hosszú-lejáratú, kamatmentes szovjet kölcsönök biztosították. [4]  Habár mind a bányászati vállalat, mind a lakótelep kiépítése a Szovjetúnió érdeke volt, az uránércbányászat Magyarország számára állandó piacot,s a bányákban dolgozó sok ezer ember számára megélhetéstt jelentett. 



Uránváros elsődleges feladata tehát a lakásfunkció kielégítése volt. A lakótelep 3 nagy részre és további 3-4 kisebb tömbre tagolódott. Minden tömb kapott oktatási (bölcsőde, óvoda, iskola), egészségügyi és kulturális intézményeket. Az uránvárosi lakóépületek nagy részét típustervek alapján emelték, de néhány középület esetében is többször felhasználták ugyanazt a tervet. A hasonló, sőt joggal ugyanolyannak nevezhető épületek mellett, helyenként azonban kitűnik egy-egy az architektúra szempontjából különleges épület is. Ilyen az egykor jobb időket is megélt Olympia üzletház.



Az Olympia korai története, építése

A pécsi Olympia étterem az Új-Mecsekaljának, vagy „Nyugati városrész”-nek is nevezett területen, a mai Esztergár Lajos utcában, a 10-es szám alatt épült fel. A komplexum tervezését Gádoros Lajos, illetve ifj. Módos Ferenc 1957 szeptemberében kezdte meg. A statikus tervező Marossy Ferenc, míg a belsőépítész Fekete György volt.

                                        1. Kép: Olympia étterem - alaprajz – (1957)[5] 

Gádoros Lajos (1910-1991) műegyetemi professzor, az 1960-70-es években jó hírnévnek örvendő fővárosi építészmérnök volt. [6] Először az Iparművészeti Iskolában, majd stuttgarti Technische Hochschule-ban tanult, 1930-tól pedig a düsseldorfi akadémián. [7] A sokrétű életműve a magyar építészet több korszakán átívelt. Nevéhez köthető a Szinkron Műterem a brüsszeli világkiállítás magyar pavilonja és az akkor igen korszerűnek számító Pécsi Orvostudományi Egyetem Klinikai Főépülete is az ő keze nyomát viseli. A neves építész a két előbbi munkájáért Ybl-díjat is kapott, először 1953-ban, majd 5 évvel később 1958-ban is.

Az Olympia eredetileg egy étterem, cukrászda és egy söntés egységéből állt. Ezek a munkásosztálynak egy egészen új kikapcsolódási lehetőséget biztosítottak. Az Olympia az épületen belül négy részből állt, egy közös előtérből megközelíthető hatalmas étteremből; egy kisebb cukrászdából; egy saját bejáratú söntésből és a főút felé nyíló, tálalófolyosóval összekötött kiszolgáló helyiségek sorából, amelynek egy a Dunántúli Naplóban 1965 publikált cikke alapján volt I., II. és III. osztályú szekciója is. 
[8] A cukrászüzem, illetve az étterem és annak konyhája teljesen elkülönült egymástól, mivel a tervezés és a kivitelezés során számításba vették, hogy majdan ezek üzemeltetése különálló cégek alapján fog történni. [9] Az egyes vendéglátó egységeket közös terasz fogta össze, míg a nagy üvegfelületek a külső zöld területet és a belső tereket nyitották egybe, a rusztikus támfallal körülvett terasz kiegyenlítette a telek felszínét, s mellékesen pódiumra is állította a szórakozóhelyet.[10] Ahogyan azt dr. Pilkhoffer Mónika is megírta egyik, a Pécs építészetével és bányászatával foglalkozó művében; a városrendezői koncepció legnagyobb értékét az épületek tájba való komponálása, és a történelmi városkép látványának megőrzésére tett kísérlet jellemezte. [11] A helyválasztás abban a tekintetben is ígéretes kezdeményezés volt, hogy az eredeti beépítési tervben a szomszéd telken egy közfürdőt terveztek, kiteljesítve a terület rekreációs egységét. [12] Ám a terv az étterem kivitelezése közben megváltozott, s a fürdő végül nem épült fel.  


Az épület a korban rendkívül modernek számított, s mint már fentebb említettük, kiválóan illeszkedett a már korábban megépült lakóházak közé. A korban az építészetre – ahogy az a lakótelepeken, illetve az egykor Sztálinvárosnak nevezett Dunaújváros épületeinek jó részén is tükröződik – a szocialista realizmus, vagy röviden szocreál stílus volt jellemző. [13] Azonban 1957-re a magyar építészek, köztük Gádoros Lajos, elhagyták, vagy legalábbis kezdték elhagyni a stílust, s inkább a modernitás felé kezdtek húzni.    

Az Olympia pécsi tekintetben páratlan, azonban számos apró hasonlóság és részlet fedezhető fel egy belgiumi pavilonnal, ugyanis az 1958-as brüsszeli világkiállításra tervezett magyar pavilon kivitelezését Gádoros Lajos felügyelte. Hatalmas, a homlokzat egész magasságáig felkúszó ablakok nyitották meg a pavilon belsejét, s látszó pillérei, valamint a rusztikus kő lépcsőkorlátja is mind hasonló az Olympia kivitelezéséhez. Az alapanyagokat leszámítva a pécsi táncpavilon a pontos mása a nyolcszög-alaprajzú ismeretlen funkciójú brüsszeli sátor.      
     

2. Kép: Olympia – homlokzati részletrajz – (1957)[14]

A főbejárat előtt a nyitott teraszon, a többszörösen kitüntetett nagyszebeni születésű magyar szobrász, körplasztikája, a Napbanéző áll. Az 1960-ban készült szobor anélkül ad hangsúlyt a bejáratnak, hogy az puszta dekorációvá válna. A szoboralak klasszikus kiegyensúlyozottságát a geometriai felépítése adja, mivel oldalnézetből egy háromszöget mintáz. Mint az nevéből is kiderül, az alak a Napba néz. Arcáról csodálat olvasható le, mosolya sejtelmes, de elégedettséget, testtartása pedig a természettel való harmóniát tükrözi. [15]



3.Kép: Olympia étterem - Borsos Miklós körplasztikája[16] 

Az Olympia nyugati homlokzatát Pál Mihály három mészkőből készült domborműve díszíti. Az első domborművön egy lantot tartó ülő alak, a háttérben pedig egy babérfa és a napot jelképező korong látható. A középső tábla két meztelen táncoló női alakot mintáz, míg a jobbszélsőn egy szintén ruhátlan női alak tart szőlőfürtöt egy hordón ülő férfinak, aki a jobb kezében borospoharat tart. Egyesek szerint a képek mitológia történetekre utalnak, de sokkal inkább helyénvalónak tűnik az a feltételezés, hogy a domborművek azon életörömöket elevenítik meg, amelyek az Olympia életében is megjelentek, s ezek pedig: a zene, a tánc, és a bor. 

4. Kép: Pál Mihály három domborműve - Életöröm I.-II.-III.- (1960)

Az Olympia megnyitása
Az Olympia megnyitására 1960. Szeptember 3-án, szombaton, a X. Bányásznapon került sor este 8 órakor. A különböző visszatekintések és források szerint a belső teret rendkívül elegánsan alakították ki. Az éttermet és a presszót tölgyfa burkolat borította, amelyhez jól illeszkedett a vörös kókusz szőnyeg. A lámpák színekben pompáztak, a páholyok pedig meghittek voltak. Az egész teret déli növények borították be, amelyek egzotikus hangulatot kölcsönöztek az épületbelsőnek. Az asztalokat selyemdamaszt abroszok óvták miközben ezüstözött barokk evőeszközök és herendi porcelán ragyogott rajtuk. [17]     

A dolgozók és szakemberek által nyüzsgő üzem szekciót a kor legmodernebb gépeivel látták el. A fővezető Szabó Piroska, míg az üzletvezető társai Horváth Károly és Szélig Viktor voltak. A konyhát az akkor igen neves főszakács Ferenczi József irányította, a cukrászüzemet pedig Meláth Ernő főcukrász mester. A megnyitón a híres pécsi tánczenekar a „Tempó- Quintett” teremtette meg a hangulatot. [18] 

Az Olympia fénykora
A megnyitását követően hamar nagy népszerűségre tett szert az Olympia. Az 1960-ban még téves i-betűvel írt Olympiáról összesen 10 cikk jelent meg szeptember és december között a Dunántúli Naplóban, míg 1960 és 1975 között, – nem számolva az ismétlődő hirdetéseket és ajánlásokat – 250 cikket is meghaladó publicitással bírt a vendéglátó kombinát. Volt olyan év, nevezetesen 1973, amikor közel 50 cikk, hirdetés, illetve műsorajánló jelent meg a Dunántúli Naplóban az Olympiával kapcsolatban.                                                                          
Működése során az Olympia a legkülönbözőbb rendezvényeknek és konferenciáknak adott otthont. 1961-ben táncdal-délutánt [19] rendeztek, majd egy hétre rá egy írókonferencia [20] helyszínéül szolgált. Az épület falain belül számtalanszor tartottak divatbemutatót; [21] először 1961 decemberében, majd 1972 márciusában, végül pedig a Centrum Áruház bemutatója során 1973-ban. Minthogy a vendéglátó kombinát egy I. osztályú étteremmel rendelkezett, nem mentek ritkaságszámba a versenyek, illetve a szakmai vizsgák sem. 1971 márciusában hidegkonyhaversenyt, [22] majd ugyanez év áprilisában megtartották a szakácsok versenyének döntőjét. [23] Dunántúli Napló 1966-ban megjelent egyik cikke szerint a vendéglátó-ipari szakmunkásvizsgát [24] is itt tették le az akkori diákok, sőt egy 1970-es kiadású cikkből még az is kiderül, hogy a vendéglátó-ipari szakmunkás-képzés az Olympia egyik fő feladatának számított  [25] 1975. november 29-én pedig a B. m. Fodrászipari Szövetkezet megbízásából reggel 8 órától este 18 óráig fodrászversenyt tartottak. [26] Gyakran tartottak klub esteket is, 1963-ban az Ifjúsági Jazz Klub, [27] majd a Magyar Autóklub pécsi csoportja. [28] 1970. október 12-én pedig nyugdíjas találkozót szerveztek.

5. Kép: Nyugdíjasok találkozója Elé
rhetőség: Dunántúli Napló: 1970-10-10 / 238. szám (4. old.); 1971-10-09 / 238. szám (8. old.)

A különböző tárgyi, illetve írott források arra engednek következtetni, hogy a legnépszerűbb programok a különböző bálok lehettek, azok között is a gólya-, a szalagavató-, a cigány-, és a svábbálok voltak a leggyakrabban előfordulóak. 1961 októberében a jogi kar elsős diákjai ünnepelték meg a sikeres felvételt. A Dunántúli Napló 1973. november 12-i száma pedig arról számol be, hogy a Pécsi Tanárképző Főiskola szombaton tartja az Olympia étteremben a szalagavató bálját, melynek keretein belül gólyakirálynőt és gólyakirályt is választanak. [29] A kutatás során a pécsi Janus Pannonius Múzeum állományában sikeresen megtaláltuk az eseményhez tartozó meghívót, amin jól látszik a mellékelt szavazólap is.



            6. Kép: A Pécsi Tanárképző Főiskola Gólyabálja – meghívó – 1973. November 17.[30]


Az iskolai báloktól merően különböztek a kisebbségi/nemzetiségi bálok. 1966-tól állandó székhelyül szolgált az Olympia ezen programoknak. Az Olympiában megrendezett első cigánybált feltételezhetőleg 1966-ban rendezték meg. 1962 áprilisában pedig Német estet [31] tartottak, majd 1966 januárjában svábbált. A pécsi Janus Pannonius múzeum állományában talált svábbálra szóló meghívók nem csak a bálok népszerűségére és a sváb lakosság szerepére engednek következtetni, de az is jól kivehető belőlük, hogy az évek során a belépő díjak hogyan emelkedtek (30 Ft., 45 Ft., 50 Ft., 55. Ft.). E négy nagy báltípuson kívül még rendeztek farsangi bálokat (1966), horgászfarsangot (1968), újságíró bált (1966), aratóbált (1967), illetve a Közalkalmazottak Szakszervezetének megyei bálját (1969). Az Olympiában tartottak gálaestet az 1965-ben rendezett játékfilmszemlén, sőt az eszperantó ifjúsági világ-kongresszus találkozójára is itt került sor 1966 júliusában.[32]                                                        

A sok rendezvény és ünnepség sorozat közepette nem csak diákok és bányászok látogattak ide, hanem híres emberek is; többek között a Kossuth-díjas magyar operaénekes Simándy József, a Jászai Mari-díjas színésznő, Gordon Zsuzsa, valamint Szabó Ernő, színművész is. Augusztus 20-án pedig a szovjet űrhajós, Jurij Alekszejevics Gagarin tett látogatást az Olympiában. [33]
 Az Vendéglátó kombinát a korban sokszor látott el politikai feladatokat is. 1962 novemberében Nicaraguai, a hondurasi, illetve az izraeli pártküldöttséget [34] is itt fogadták, sőt a jugoszláv kereskedelmi szakemberek is itt folytattak megbeszéléseket 1967-ben; [35] a lengyel pártmunkás-küldöttséghez [36] hasonlóan, akik 1963 májusában tértek be az Olympiába.
A ránk maradt forrásokból tehát kitűnik, hogy milyen sokszínű volt az Olympia vendéglátó kombinát. Manapság azonban már csak árnyéka régi önmagának, s korábbi szerepe lassan a feledés homályába merülni látszik. Régi emlékit azonban őrzi még a Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas magyar zeneszerző, Cseh Tamás egyik album nélkül megjelent zeneszáma, a Hova megy az Uránváros című dal, melyben a következősorokat írta az akkor még felkapott helyről: „Ha egyszer eljössz, jössz még hetvenhétszer. S még hetvenhétszer, s még hetvenhétszer. Vagy itt maradsz mindig és többé nem mész el. Akkoriban még igaz is lehetett volna ezen „elképzelés”, mostanra azonban tovatűnt régi dicsfénye.

Az utóélet
1997-ben a magyar kormány az uránbányászat megszüntetése mellett döntött, s létrehozták a Mecsekérc Környezetvédelmi Rt.-t, amely 2004-ben kettévált, így létrejött a Mecsekérc Zrt., valamint a Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt. [37] A bányászat letűnésével párhuzamosan a közösségi élet is vesztett erejéből, így az Olympia is gyorsan „elnéptelenedett”. A kialakult kép még ma is karakterizálja Uránváros meglévő arculatát. De a régi fénye, a pezsgő közösségi élet már a múlté. Az egykor olyannyira keresett lakások között manapság már rengeteg kiadó, melyek jórészét az egyetemisták veszik i az alacsony bérleti díjak miatt. A városrész lakóinak többsége tehát már nem emlékszik sem az egykor oly népszerű Olympiára, amely már csak árnyéka régi önmagának, sem pedig a „bányaváros” dicső múltjára.
Az idők során rengeteg vállalat vette át az épület üzemeltetését, de teljes körű felújításra nem került sor. Az épületben a cukrászda és az étterem számtalanszor váltott funkciót, eredeti berendezése pedig elpusztult. Az Olympia tervezőjét Gádoros Lajost dicséri, hogy az egymástól szétválasztott egységek miatt az épület romos állapota ellenére is működőképes maradt.[38] A pusztulóban lévő épületet az Országos Műemlékvédelmi Hivatal 2006-ban védetté nyilvánította. Egy, a Hivatal által 2000-ben kiadott katalógus szerint, minden, a II. világháború után saját, vagy társtervezésben készült munka méltó a műemléki védelemre, ezen művek közül azonban csak a MÉMOSZ-székház, a Szinkron Műterem és az Olympia Étterem áll műemlékvédelem alatt. 2010 szeptemberében pedig az ötvenedik születésnapját ünnepelte, amelyről azonban - a Kulturális Főváros miatt rendezett ünnepségsorozat közepette - nem sokan emlékeztek meg. 



Felhasznált Irodalom

Borbiró Tamás: A pécsi ,Olympia' étterem In: Magyar építőművészet 1961/1, 22-23.

Harsányi Márta: Megnyílt az Olimpia Étterem - Minden várakozást felülmúl az új-mecsekaljai vendéglátó kombinát. In: Dunántúli Napló. 1961-09-04-01 / 209. szám. 5. old.


Kuslits Tibor: Szocreál építészet Magyarországon Dunaújváros építéstörténetének különös          tanulságai. Kiadó: Széchenyi István Egyetem, 2013.

Pilkhoffer Mónika: Bányászat és építészet Pécsett a 19-20. században. Pécs: Pécsi Bányásztörténeti Alapítvány, 2008.

Trebbin Ágost: Volt egyszer egy Olympia… In: Baranyai Civil Korzó.  2011 .VII. évf. 4. szám. 12. o.

Internetes Források
Göröntsér Vera: Napbanéző. 2009. november 17. Elérhetőség:             https://www.kozterkep.hu/~/7885/napbanezo_pecs_borsos_miklos_1960.html Letöltés   ideje: 2016/12/10.
Sztankovics Sarolta: Az 1950-es évek építészeti hagyatéka: a pécsi Olympia étterem. 2016.          november 30. Elérhetőség: http://epiteszforum.hu/az-1950-es-evek-epiteszeti-     hagyateka-a-pecsi-olympia-etterem#a6 Letöltés ideje: 2016/12/5.
Takács Tímea: Uránváros, 5. rész: Az Olympiában két étterem és egy bár is működött. 2011.        július 23. Elérhetőség: http://www.pecsiujsag.hu/pecs/hir/helyi-hireink/uranvaros-5- resz-az-olympiaban-ket-etterem-es-egy-bar-is-mukodott Letöltés ideje: 2016/12/08.
Uz Mária: Életöröm I.-II.-III. dombormű. 2008. február 12.                        https://www.kozterkep.hu/~/632/Eletorom_I_II_III_dombormu_Pecs_1960.html Letöltés ideje: 2016/12/10.
Olympia étterem és cukrászda. 2009. június 21. Elérhetőség: http://muemlekem.hu/muemlek?id=11961 Letöltés ideje: 2016/12/11.






[1] Takács, 2011.
[2] Pilkhoffer, 2008: 155. o.
[3] Pilkhoffer, 2008: uo.
[4] Pilkhoffer, 2008: 184. o.
[5] Elérhetőség: Lechner Tudásközpont Dokumentációs központja
[6] Trebbin, 2011: 12. o.
[7] Sztankovics, 2016.
[8] Dunántúli Napló (a továbbiakban: D.N.): 1965-07-17 / 167. szám (5. old.)
[9] Sztankovics, 2016.
[10] Uo.
[11] Pilkhoffer, 2008: 195. o.
[12] Sztankovics, 2016.
[13] Kuslits, 2013.
[14] Elérhetőség: Lechner Tudásközpont Dokumentációs központja
[15] Göröntsér, 2009.
[16] Elérhetőség: Magyar Építészeti Múzeum
[17] Trebbin, 2011: 12. o.
[18] Harsányi: Márta, 1960. 5. o.
[19] D. N: 1961-05-09 / 107. szám (5. old.).
[20] D. N: 1961-05-16 / 113. szám (2. old.).
[21] D. N: 1961-12-14 / 294. szám (4. old.); 1972-03-18 / 66. szám (9. old.); 1973-04-02 / 82. szám (1. old.).
[22] D. N: 1971-03-21 / 68. szám (4. old.).
[23] D. N: 1971-04-01 / 77. szám (7. old.).
[24] D. N: 1966-05-20 / 118. szám (4. old.).
[25] D. N: 1970-05-13 / 110. szám (5. old.).
[26] D. N: 1975-11-28 / 326. szám (7. old.).
[27] D. N: 1963-10-26 / 251. szám (5. old.); 1964-04-12 / 85. szám (6. old.).
[28] D. N: 1964-06-28 / 150. szám (2. old.)
[29] D.N:1973-11-12 / 301. szám (4. old.).
[30] Elérhetőség: Janus Pannonius Múzeum Állománya
[31] D.N: 1962-04-26 / 96. szám (2. old.).
[32] D.N: 1966-07-22 / 172. szám (6. old.).
[33] Trebbin, 2011: 12. o.
[34] D.N: 1962-11-29 / 279. szám (1. old.).
[35] D.N: 1967-02-16 / 40. szám (1. old.).
[36] D.N: 1963-05-15 / 111. szám (1. old.).
[37] Pilkhoffer, 2008: 156. o.
[38] Sztankovics, 2016.